2011. április 11., hétfő

Hála…




„Addig mondogasd, hogy köszönöm, amíg így is gondolod. Mondj köszönetet az életnek és az univerzumnak mindazokért és mindazért, akiket és amiket az utadba küldött!” Melody Beattie
Hányszor mondjuk ki a ’köszönöm’ szót anélkül, hogy azt igazán komolyan gondolnánk? Nyílván sokszor, de egy kis odafigyeléssel, sokkal körültekintőbben és mélyebb értelemben is használhatjuk ezt a sokatmondó szót!
Miért is vagyunk igazán hálásak? Azt hiszem, hogy ez elég személyfüggő, de egy közös mindannyiunkban van. Az életért hálásnak kell lenni, függetlenül attól, hogy kit tartunk az élet adójának. Véleményem szerint, amíg ezért az egy csodáért nem leszünk eléggé hálásak, nem fogjuk tudni élvezni az élet megannyi szépségét.
Rengeteg dologért lehetünk hálásak, amit természetesnek veszünk. Ilyen az ivóvíz, az áram, a fedél a fejünk felett, az internet pedig ezekhez képest már igazi luxusnak tűnik.
A család, a barátság és az egészség a legnagyobb hálát érdemlő ajándékok.
Nem olyan régen elkezdtem hálalistát írni (ez adta a blogbejegyzés ötletét is), és azt vettem észre, hogy minden nap több dolgot írok le. Az okot nem tudom, de amikor visszaolvasom, mindig jó érzéssel tölt el. Azt hiszem napindításnak tökéletes! :-)
Egyszer azt olvastam valahol, hogy csak abból kaphatunk többet, amiért igazi hálát érzünk. Legyünk tehát hálásak a számunkra fontos dolgokért!

4 megjegyzés:

  1. Az még egy dolog, hogy komolyan kimondani. Sajnos egyre többször úgy veszem észre, hogy nem is mondják.

    VálaszTörlés
  2. Sajnos a sekélyesség egyre elterjedtebb... De, ha már páran kimondjuk, az is sokat ér!

    VálaszTörlés
  3. Hálás vagyok a blogodért.
    Ha jövök mindig feltölt és persze elgondolkoztat.

    Köszönöm :)

    VálaszTörlés
  4. Én is hálás vagyok, hogy olvasod! :)

    VálaszTörlés