2011. július 28., csütörtök

Ki kell tartani?


A kitartás számomra egy olyan tulajdonság, amit nem tudok beskatulyázni pozitívnak vagy negatívnak. Kitartónak tartom magam az élet bizonyos területein, de vannak olyan részek, ahol hamarabb feladom. Ha nagyon belegondolok, nem is lehet mindenben kitartó az ember, hisz van, ami mellett nem is érdemes. El is érkeztem ahhoz a részhez, ami a bejegyzés megírására ösztökélt; vagyis, hogy miért érdemes kitartani? 


Vannak emberek, akik úgymond bigottan kitartanak a céljaik mellett, holott azzal sincsenek tisztában, hogy a cél elérése számukra valóban meghozza-e az áhított jót. Sok esetben valami miatt nem látják át a helyzetet és bizonyos aspektusok létezését, melyek megváltoztatják az egész helyzetet.
Éppen ezért, ha valamilyen nagyobb célotok van, vizsgáljátok meg alaposan, minden oldalról, hogy valóban érdemes-e kitartani mellette, mert sok energiát felemészthet egy nem jól megválasztott cél elérése. Ha egy kicsi kétely is támad bennetek, akkor várjatok, hogy letisztuljanak a gondolatok és tisztábban lássatok.

2011. július 22., péntek

Honnan nézzük?


Írtam már hasonló témáról, de talán nem válik egyikünk kárára sem, ha még egyszer felvetem.
A minap olvastam egy cikket a Pakisztánban élő nőkről. Férjeik, vőlegényeik, vagy majdnem teljesen idegen férfiak öntik le őket sósavval, vagy gyújtják fel őket bizonyos a férfiak hiúságát sértő okok miatt. 


Természetesen nincsenek alátámasztva a vádjaik. A férfiak többnyire büntetlenül ússzák meg az eseteket. A nők egy része pedig hatalmas lelki és fizikai fájdalmak után kezd új életet úgy, hogy eltorzult arcukkal valószínűleg soha nem lesz férjük és családjuk. Egy alapítvány segítségével azonban visszakerülnek a társadalomba és azt a munkát végzik, amit szeretnének.
Ha belegondolunk, nekünk egy sokkal kisebb megpróbáltatás is elég ahhoz, hogy úgymond padlóra kerüljünk. Nem azt mondom, hogy ezek egyáltalán nem problémák, csak azt, hogy hamarabb és könnyebben is túlléphetünk rajtuk, ezáltal kisebb kárt okozva az életünkben.
Sokszor a jobbhoz hasonlítjuk az életünket, holott, ha a másik irányba is tekintenénk, meglátnánk a valódi helyzetünket.  

2011. július 17., vasárnap

Mit kezdjünk a félelemmel?


Mindenki életében előfordult már, hogy felütötte fejét a félelem. Lehet félni különböző élethelyzetektől, változásoktól, de akár a saját reakcióinktól is bizonyos helyzetekre.


A félelem létezik, ez vitathatatlan, de mit lehet vele tenni? Több lehetőség is van. Vagy rágódunk a félelem tárgyán, vagy elnyomjuk azt. Véleményem szerint egyik sem a helyes megoldás, éppen ezért ajánlok egy harmadikat, ami nekem bevált. Gondolatban átélem a félelmem tárgyát. Teljes mértékben belemegyek és átélem, mintha valóban megtörténne. Egy egyszerű félelemmel példázva, ha féltek a pókoktól, akkor képzeljétek el, mintha mászna rajtatok egy. Semmi rossz nem fog történni veletek és később a pókokhoz való hozzáállásotok is változni fog. Lehetséges, hogy nem egy alkalommal kell átélni az érzést; ez függ attól, hogy mekkora a félelem mértéke.
Én leginkább lelki félelmekre alkalmaztam, ami nem egyszerű eset, de kitartással működik.

2011. július 11., hétfő

Fontos, hogy más mit mond?


Adtok más véleményére? Aszerint alakítjátok az életeteket, ahogy azt más látni szeretné? Ha igen, akkor változtatásra lesz szükségetek, mert így nem lehettek teljesen önmagatok. Az alapvető intelligencia szerint is meg kell hallgatnunk másokat, de nem szükséges mindent beépítenünk a saját életünkbe. 


Nekem az volt a legnehezebb, hogy amit mások mondanak rólam, azt ne építsem bele az önképembe. Ahogy mások látnak engem, abban már benne van az ő személyiségük, életük, tehát nem adhat reális képet. Ezt be kellett látni ahhoz, hogy elengedjem magam mellett a kritikákat, vagy kevésbé építő jellegű megjegyzéseket.
Természetesen átgondolom ezeket a nekem szánt gondolatokat, de nem feltétlenül építem be a saját életembe, ha nem tartom megfelelőnek.
Azt ajánlom Nektek, hogy erősen szelektáljatok, hogy mit tesztek az önképetek részévé.

2011. július 5., kedd

Miben lehet hinni?


Manapság egyre nagyobb számban terjednek a különböző hitrendszerek. Világunk egyre inkább spirituális irányba fordul (talán én is ennek az áramlatnak az eredményeképp változtam meg).
A következőkben néhány vallás, hitrendszer lényegét mutatnám be, hogy könnyebben el tudjatok igazodni. 


Nálunk a legelterjedtebb a kereszténység, amiről biztosan Nektek is vannak ismereteitek. A kereszténység középpontjában Isten áll, aki elküldte fiát, Jézust, hogy megváltsa az emberiséget. Véleményem szerint a kereszténység középpontjában a szeretet, mások szolgálata és a bűnbánás áll. Sokak szerint a kereszténység már nem tud lépést tartani a mai világgal, de szerintem legalább egy-egy alappillérét magunkévá tehetjük (számomra a szeretet és elfogadás a legfontosabb a kereszténységből).
A következő vallás, világnézet a buddhizmus. Számomra fontos tanításokat, útmutatásokat adott, éppen ezért szeretném veletek is megismertetni. A buddhizmus szellemi vezetői a dalai lámák, jelenleg a XIV. Dalai Láma vezeti a buddhistákat (és sok a buddhizmusra nyitott embert).
A buddhizmus hirdeti a reinkarnációt, ami az újjászületést jelenti, vagyis, hogy az ember lelke különböző testi formákban többször is megszületik.
A buddhizmusra jellemző a karma hirdetése, vagyis, hogy minden esemény, ami velünk történik, az mindig valamilyen korábban (vagy előző életünkben) tett cselekvés okozata.
Egy másik, „divatos” hitrendszer a Kabbala. Persze a több ezer évre visszatekintő történelmet kevesen ismerik, és csak az ismert emberek által hordott vörös fonállal azonosítják ezt a bölcsességet. A kabbala alapja, hogy az ember elérje a boldogságot, beteljesülést úgy, hogy közben minden negatív érzést kivon magából. Mások megsegítésére is hangsúlyt helyeznek.
Nem is vallás és nem is bölcsesség az agykontroll, én inkább életformának nevezném. Lényege, hogy az ember saját maga képes előidézni élete eseményeit. Képes önmagát meggyógyítani, de akár betegséget előidézni is. Lehetséges mindez gondolatokkal, szavakkal, tettekkel. Képes a jót, de a rosszat is előidézni, éppen ezért fontos a tudatosság az ember életében.
Sokan A Titok című könyv elolvasása után kezdtek jövőképet kialakítani és az ott elsajátított technikákkal előidézni a hőn áhított célok megvalósulását. A pozitivizmust tartom A Titok legnagyobb erősségének, amivel el lehet indulni a változás útján.
A sort még sokáig lehetne folytatni, de nem célom az összes vallás, hitrendszer és életforma rövid bemutatása.
Követheti valaki csupán egyet, vagy magáévá tehet egy-egy alapgondolatot; a lényeg az, hogy ezzel jobbá tegye a saját és ezáltal az emberiség életét.