Félek ettől, félek attól, félek a
jövőtől. Napi szóhasználatunk nagy részét kiteszi a ’félelem’ szó. Én úgy
gondolom, hogy mi magunk generáljuk a félelmet, hiszen Isten alapvetően
boldognak teremtett minket. Az egó szeret kombinálni és beindítani egy negatív
láncolatot az aggodalmakkal, félelmekkel. Ezzel őt boldoggá tesszük; de el kell
döntenünk, hogy az egót, vagy valódi önmagunkat szeretnénk boldoggá tenni.
Az egó egy olyan részünk, amely nem valódi énünk, és szeretne keresztbe tenni az igazi önvalónknak. A félelem az egyik legjobb
eszköze, és ezt ki is használja. Talán kemény harcot vív a kettő egymással, de,
ha sikerül legyőzni az egót, akkor megkapjuk a valódi békét, boldogságot a
külső körülmények figyelembe vétele nélkül.
A tudatosság (mint arról korábban
írtam) ebben is segítségünkre lehet. Figyeljük meg a félelmeket és próbáljuk
meg átalakítani az ellenkezőjére. Ha a jövőtől való félelem van eluralkodóban,
akkor gondoljunk inkább a jövőre egy csodaként, ahol boldogak szabadok és
békések vagyunk.
A döntés mindenkinek a saját
kezében van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése