Megélheted a szerelem csodáját!

Mostanában két típusú emberrel találkozom. Az egyik azt érzi, hogy megtalálta élete szerelmét, és minden a helyén van, boldog szerelemben él. A másik az, aki csak tűr a nehézségekkel teli kapcsolatában, és nem mer változtatni, vagy aki már hosszú ideje a társát szeretné megtalálni. Két annyira élesen elkülönülő út mutatkozik meg, hogy elgondolkodtam a miértjén és a lehetőségeken.

Az biztos, hogy mióta ezzel a hivatással foglalkozom, mindig a szerelem volt a legfontosabb téma, és ez okozta a legnagyobb kérdéseket is. Rengeteg helyzetet ismertem meg, láttam át, és egyértelművé vált, hogy csak az lett igazán boldog, aki a legjobbra várt, és nem sajnálta sem az időt, sem az energiát, hogy bevonzza azt az életébe. Meg lehet állapodni az átlagossal, vagy bele lehet beszélni, hogy az mégis több az átlagnál, és boldogságot okoz. Egy idő után azonban a saját magunknak adott hazugságok is felszínre kerülnek, és megmutatják az igazságot. Ekkor pedig szembe kell nézni a valósággal, a saját választásoddal. Fel kell tenni a kérdést, hogy mivel tudsz elégedett lenni? Ha boldogságot szánsz magadnak, akkor a szerelemben is a legjobbra kell törekedned. Sokan nem szeretnek várakozni, és te is egy lehetsz közülük, de a türelem többnyire elhozza a hozzá fűzött reményeket. Sok tényezőnek kell a helyére kerülni, amíg két lélek egymásra talál a fizikai síkon. Ezt nem tudod irányítani, illetve csak a saját életeddel kapcsolatos történéseket. Nagy haladást érhetsz el így is, de természetesen ez még nem elég a beteljesüléshez. A másik félre is szükség van, aki nem biztos, hogy annyira tudatos, mint te vagy. 

Engedj időt a helyzetnek, hogy kibontakozzon, illetve egy rossz kapcsolat esetében, megoldódjon. Ha rám hallgatsz, akkor nem egy konkrét személyt akarsz az életedbe vonzani, illetve egy konkrét megoldást megteremteni, hanem egy csodálatos érzést, ami folyamatosan áramlik, a legnagyobb boldogságot magával hozva.

Kit is keresünk…?

Mi, nők, rengetegszer megkapjuk, hogy mennyire nagy igényeink vannak, holott ezeket a nagynak mondott igényeket mi teljesen reálisnak látjuk. Nem vágyunk nagyra, csak egy Férfira, akire fel tudunk nézni, de aki gyengéd is tud lenni, és ki tudja fejezni az irántunk érzett érzéseit. Nem kell, hogy folyamatosan mondogassa, mennyire szeret minket; elég, ha tettekkel mutatja meg, amelyektől mosolyra húzódik a szánk, és tudjuk, hogy nyugodtan viszont szerethetünk.

Nem vágyunk óriási ajándékokra, csak olyan apró meglepetésekre, amelyekből látszik, hogy igenis a Férfi figyel arra, hogy mit mondunk és mire van szükségünk.

Olyan Férfira vágyunk, akire felnézhetünk az ereje miatt, de ez az erő leginkább azt jelentse, hogy biztonságban tudjuk érezni magunkat mellette életünk minden helyzetében.

Olyan Férfira vágyunk, akivel mindent meg tudunk beszélni, és nincsenek tabuk, hiszen az őszinteségre alapoztuk a kapcsolatunkat. Szükségünk van azonban szabadságra, hiszen valljuk, hogy önálló nők vagyunk, akiknek egy kapcsolaton kívül is van élete, éppen ezért elvárjuk, de adjuk is a bizalmat.

Látni akarjuk a Férfi szemében, hogy akar minket, becsül minket és büszke arra, hogy maga mellett tudhat minket. Büszke arra, akik vagyunk, és a szemében ragyogással mutat be minket mindenkinek, hiszen számára tökéletesek vagyunk.

Nem várunk sokat, hiszen cserébe mi is ugyanezt tudjuk adni a valódi Férfinak. Nem várunk többet, mint, amit mi is adni tudunk. Ez így igazságos, és ez lehet egy csodálatos kapcsolat stabil alapja, amelyre mindannyian vágyunk.

Csak őszintén

Új év kezdődött, és azt kell mondjam, hogy egyedülálló vagyok. A helyzet nem új keletű, és nem is probléma…  Sokkal inkább egy állapot. Egyedül vagyok, de nem magányosan.

Mégis jobb lenne mással… Valakivel, akivel hasonló a rezgésünk. Valakivel, akinek nem kell elmagyaráznom, hogy mit miért teszek, hiszen megérti. Akarok egy társat, de nem mindegy, hogy milyet. Vannak igényeim, és nem, nem adom lejjebb. Nem akarok kompromisszumot. Ha a leendő kapcsolatomra gondolok, a legharmonikusabb kapcsolatot látom magam előtt. Természetesen tudom, hogy minden kapcsolatban vannak buktatók, és vállalni fogom. Vállalni fogom, csak jöjjön, és fogadjon el olyannak amilyen vagyok. Én legyek neki a NŐ. És Ő legyen nekem a FÉRFI.

Nem vagyok tökéletes, és Ő sem az, egymásnak mégis azok leszünk. Látom magam előtt, ahogy rám néz, és megkérdezi, hogy hol voltam eddig. Örül a szívem, amikor ezt lejátszom a fejemben. Tudom, hogy ezzel is közelebb kerül hozzám a férfi, aki valószínűleg most is rám vár. Talán még a körülmények nem tökéletesek a találkozásra, de kérem az égieket, hogy mindent rendezzenek el, hogy mihamarabb találkozzunk.

Én nem megkeresni akarom Őt, hanem megtalálni. Nem akarok több időt arra pazarolni, hogy felesleges köröket futok. Nem azt akarom, hogy mindenki lássa, hogy kapcsolatban vagyok, hanem azzal a biztos tudattal felkelni minden reggel, hogy ott vagyunk egymásnak, akármi történjen is.

Úgy engedtem útjára ezt az évet, hogy mindez megtörténik… Hát történjen, én készen állok, akármennyire forgassa is fel az életem. Boldog felfordulás lesz ez. 

A csoda az maga a csoda

Annyit beszélünk a csodákról. Csodákat várunk az életünkbe, hogy minden megoldódjon. De 

elgondolkodtunk már azon, hogy mi is az a csoda? Csodás életre törekszünk, de mit is jelent ez valójában?

Csoda lehet egyesek számára egy új lakás megszerzése, egy új autó megvétele, vagy bármilyen más tárgyi dolog megszerzése. Ha belegondoltok, hogy meddig tartott egy-egy megvett vagy megkapott tárgy utáni öröm, akkor rájöhettek, hogy ezek csak múló csodák. Azt hiszem, hogy mindannyian valami maradandóbbra vágyunk.

A legnagyobb csodák szemmel nem láthatók, viszont a szívvel érezhetők. Lehet csoda egy barátság kialakulása, egy szerelem létrejötte vagy egy családi kapcsolat megléte is. Sőt, továbbmegyek; még az egyedüllétben is van csoda. A csend, amelyben valójában megismered önmagad. De itt nem a magányról beszélek, mert abban nincs meg a csodálatos kapcsolat önmagaddal.

A csodálatos érzések közé tartozik a szeretet és a szerelem érzése. A hála és a megbocsátás is olyan érzések, melyek megléte elégedetté, boldoggá teszik az embert. Csodálatos élmény, ha tudjuk, hogy milyen célja van az életünknek. Csoda, ha örömmel ébredünk és örömmel fekszünk le. És óriási csoda, ha egészségesek vagyunk, tehát, ha teljesnek, egésznek érezzük magunkat.

Csodának tartom, ha van kiben hinnünk, ha van egy fentebb lévő erő, akitől kérhetünk segítséget, akinek elmondhatjuk a bánatunkat, örömünket. Ha hiszünk egy ilyen erőben, akkor az élet is könnyebbé válik.

Csoda maga az élet is, ha azzá tesszük, és mindez tőlünk függ. Kár mutogatni a külső körülményekre, mert az élet csodáját csak mi magunk hozhatjuk létre. Felelősek vagyunk a saját csodánkért. 

Szeretet vagy szerelem?

 Arról az éles vagy kevésbé éles határvonalról szeretnék írni, amely a szeretet és a szerelmet elválasztja egymástól. Valószínűleg nézőpont kérdése, hogy mennyire éles ez a vonal, így én csak a saját (alakulóban lévő) nézőpontomról tudok beszélni. Azért is írok erről a témáról, hogy közben hátha letisztulnak a saját gondolataim is.

Sokaktól hallottam már, hogy amikor szerelmesek, akkor „pillangók repkednek a gyomrukban”. Nem igazán tudom megfejteni ezt a szépen megfogalmazott kifejezést. Számomra talán a gyomorideghez hasonlítható ez az érzés, amikor idegesen várom, hogy keres-e, hív-e, egyáltalán mi fog következni. Amikor ilyen érzések kerítettek hatalmukba, nem alakult semmi jó a helyzetből. A szerelem valami boldog és lelki békét adó érzés számomra; a pillangós idegeskedés pedig valami egészen ellentétes. Lehet, hogy nem vagyok átlagos eset, de a legnagyobb érzéseim nem ilyen körülmények között születnek.

A szerelmes szeret, de van benne valami plusz. A nagy kérdés, hogy mi lehet az. Több lehetőséget találtam (szexuális vonzalom, egymás rezdüléseinek észrevétele, közös érdeklődési kör, közös cél stb.), de végeredményben arra jutottam, hogy ez egyénenként eltérő lehet. Két felnőtt ember kapcsolatában ketten alakítják ki a szabályokat, szokásokat. Külső szemlélő sosem fog belelátni két egymást szerető személy lelkileg intim dolgaiba.

A szeretet és szerelem különbségén elmélkedve, arra a következtetésre jutottam, hogy valami olyan megmagyarázhatatlan (és talán ezáltal nem is mindenki számára egyértelműsíthető) jelenség lehet, amely jóleső érzéssel tölti el egy kapcsolat mindkét résztvevőjét, még akkor is, ha nehézségekkel találják szembe magukat.

A következő idézet nem biztos, hogy mindenki számára a szerelemhez kapcsolódik, én mégis ide illőnek érzem és jóleső érzés volt a lelkemnek a befogadása.

„Olyasvalakit akarok, aki bízik bennem, és feltétel nélkül elfogad. Aki mindennel együtt szeret, beleértve a sötét és önző oldalamat is.” Li Jong Hi