Szeretet vagy szerelem?

 Arról az éles vagy kevésbé éles határvonalról szeretnék írni, amely a szeretet és a szerelmet elválasztja egymástól. Valószínűleg nézőpont kérdése, hogy mennyire éles ez a vonal, így én csak a saját (alakulóban lévő) nézőpontomról tudok beszélni. Azért is írok erről a témáról, hogy közben hátha letisztulnak a saját gondolataim is.

Sokaktól hallottam már, hogy amikor szerelmesek, akkor „pillangók repkednek a gyomrukban”. Nem igazán tudom megfejteni ezt a szépen megfogalmazott kifejezést. Számomra talán a gyomorideghez hasonlítható ez az érzés, amikor idegesen várom, hogy keres-e, hív-e, egyáltalán mi fog következni. Amikor ilyen érzések kerítettek hatalmukba, nem alakult semmi jó a helyzetből. A szerelem valami boldog és lelki békét adó érzés számomra; a pillangós idegeskedés pedig valami egészen ellentétes. Lehet, hogy nem vagyok átlagos eset, de a legnagyobb érzéseim nem ilyen körülmények között születnek.

A szerelmes szeret, de van benne valami plusz. A nagy kérdés, hogy mi lehet az. Több lehetőséget találtam (szexuális vonzalom, egymás rezdüléseinek észrevétele, közös érdeklődési kör, közös cél stb.), de végeredményben arra jutottam, hogy ez egyénenként eltérő lehet. Két felnőtt ember kapcsolatában ketten alakítják ki a szabályokat, szokásokat. Külső szemlélő sosem fog belelátni két egymást szerető személy lelkileg intim dolgaiba.

A szeretet és szerelem különbségén elmélkedve, arra a következtetésre jutottam, hogy valami olyan megmagyarázhatatlan (és talán ezáltal nem is mindenki számára egyértelműsíthető) jelenség lehet, amely jóleső érzéssel tölti el egy kapcsolat mindkét résztvevőjét, még akkor is, ha nehézségekkel találják szembe magukat.

A következő idézet nem biztos, hogy mindenki számára a szerelemhez kapcsolódik, én mégis ide illőnek érzem és jóleső érzés volt a lelkemnek a befogadása.

„Olyasvalakit akarok, aki bízik bennem, és feltétel nélkül elfogad. Aki mindennel együtt szeret, beleértve a sötét és önző oldalamat is.” Li Jong Hi