Vannak olyan nézetek, mely szerint
a Föld szívcsakrája a Pilisben található. A Dalai Lámának is feltették az erre utaló kérdést, és elmondta, hogy a legtöbb ország azt hiszi, hogy ők a világ közepe,
de ezt egyik nemzettel kapcsolatban sem lehet kijelenteni.
Ti valóban úgy gondoljátok, hogy
országunkban van a Föld szívcsakrája? (Bár szerintem csakrák csak az emberi testben
léteznek.) Én nem érzem úgy, hogy ez az ország tele lenne szeretettel,
megértéssel és elfogadással. Természetesen most nem szeretnék pesszimista
lenni, csak szeretnék rámutatni a lényegre.
Nem szükséges, hogy a Földön
bárhol is legyen szeretetközpont, hiszen mindenhol lehetséges a létezése.
Legelőször saját magunkban kell kialakítani (erre tökéletes gyakorlat a
csakratisztítás) egy ilyen központot, amely képes szeretet adni és elfogadni.
Úgy gondolom, hogy nem olyan egyszerű feladat ez, mint gondoljuk. Nem véletlen, hogy a hét fő csakra közül a
szívcsakra a középső. Véleményem szerint ez egy központ, ami köré egy boldog
életet építhetünk.
Muszáj feltenni ez a kérdést magunknak: úgy gondolom, hogy szeretem a
másikat, vagy valóban teljes szívvel szeretem? Az előző inkább már a megszokás érzése, de nem igazán lehetséges
ebben a fázisban felnézni a másikra. Nincs meg az a melegség a szívben, aminek
valójában léteznie kellene egy értékes kapcsolat fenntartásához. Természetesen
ezt minden típusú kapcsolatra értem.
Próbáljuk meg tudatosan
megfigyelni a szeretet érzését az életünkben (mind az adás, mind az elfogadás területén).
Ha nem tartjuk elég erősnek az érzést, akkor változtathatunk rajta; és érdemes
is, mert úgy gondolom, hogy a szeretet sokféle lelki sebet képes begyógyítani.
A kisgyereknek ugyanolyan szüksége van rá a fejlődéshez, mint a felnőtteknek a
továbblépéshez.
A szeretet kifejezése történhet
szavakkal, melyekkel elismerhetünk, bátoríthatunk, vigasztalhatunk, és bármi
mást tehetünk, amivel törődésünket fejezzük ki. Ha időt fordítunk másokra,
azzal ugyanúgy ki tudjuk fejezni érzéseinket. Nem nézzük az óránkat, nem
sietünk, hanem foglalkozunk a szeretett személlyel. Az érintés nyelve
ugyanolyan erős, mint a szavak nyelve (egyesek szerint még erősebb, hisz
léteznek tartalmatlan szavak). És ott vannak még az előző bejegyzésemben
szerepet kapó emocionális nyelv eszközei is, mint a mosoly és a tekintet.
Azt hiszem, hogy van miből
válogatni, csak valóban figyeljünk a szeretet előtérbe helyezésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése