Nektek van biztos pont az életetekben?

Az igazat megvallva, a következő bejegyzésemnek hamarabb volt meg a képi illusztrációja, mint maga a téma. Véletlenül találtam rá erre a képre (bár tudni kell, hogy a véletlenekben még csak véletlenül sem hiszek J), ami a mai napig valamilyen különös hatással van rám.

Többször is eszembe jutott ez a kép és ekkor már tudtam, hogy valamilyen témát kíván. Aztán hirtelen beugrott, hogy milyen nagy nyugalmat áraszt magából ez a csodás fa és egyben valamilyen állandóságot is szimbolizál. Pont olyan, mint amilyen társra minden embernek szüksége lenne. A társon érthetünk barátot, szülőt, gyereket, bármilyen családtagot és persze szerelmet is. A lényeg, hogy bármilyen probléma, élethelyzet esetén ott álljon mellettünk és biztosítsa az állandóság érzését.

Törekedjünk, hogy legyen legalább egy ilyen ember az életünkben, de közben ügyeljünk arra, hogy a környezetünkben másoknak is szüksége van biztos pontra, akik akár mi is lehetünk. 

A tavaszi fény

Most, hogy megérkezett a tavasz, láthatjuk, amint a természet feléled a szürkeségből, és minden élettel telivé válik. Olyan természetesnek vesszük ezt a változást, pedig, ha belegondolunk ez egy valóságos csoda.

A természet a téli pihenéséből újraéled és megmutatja minden szépségét, ami a mi lelkünkre is pozitív hatással van. Nem kis munka, amint a földben lévő kis magok utat törnek maguknak a fény felé.  Ha ezek a csöppnyi magok képesek erre, akkor mi, emberek is képesek vagyunk a fény felé fordulni, és a szomorúságot, lehangoltságot hátrahagyva életvidám személyiségekké válni.

Próbáljunk meg mi is felébredni és minden kis szépséget felfedezni, ami körülöttünk létezik. Hiszen, ahogy a természetben, úgy az emberi létben is a sötétséget mindig legyőzi a fény.  

Szeretet

Elgondolkodtál már azon, hogy miért azok az emberek vesznek körül, akik általában ott vannak melletted? Miért pont ők? Miért pont annyian és miért pont olyanok, amilyenek? Ha még eddig nem tetted meg, akkor érdemes elmélkedni ezen egy kicsit.

Nyílván nekem is csak egy véleményem, nézőpontom lehet, de ezt megosztom veletek. Úgy gondolom, hogy a kisugárzás központi kérdés ebben a témakörben. Csak gondolj bele, hogy ha rossz napod van, akkor ritkán találkozol optimista emberekkel, vagy, ha mégis, akkor nem is ismered fel a bennük rejlő pozitív lehetőséget.

Úgy gondolom, ha szeretetet sugárzol, körülvesznek a hozzád hasonló emberek és egy nagy szeretetközösséget alkottok, ami újabb személyeket vonz ebbe a csoportba. Ezáltal olyan nagy közösség alakulhat ki, amely egy egész országra és akár a világra is pozitív hatással lesz.

Kezdjük kicsivel; kezdjük el szeretni a közelünkben lévőket, majd haladjunk egy kicsit mindig távolabbra. Lehet, hogy nem lesz könnyű munka, de higgyétek el, megéri. 

A legfontosabbak

Ha valaki megkérdezné Tőlem, hogy milyen emberi tulajdonságokat tartok a legfontosabbnak, nem biztos, hogy kapásból fel tudnám sorolni a számomra legértékesebbeket.

A szeretet és az őszinteség biztos, hogy szerepelne az első ötben, de a továbbiakon már tűnődnöm kellene. Ez a téma sokakat foglalkoztatott a történelem során is, és meglepő, hogy több nagy gondolkodó is (Platón, Aquinói Szent Tamás, Buddha) ugyanazokat az erényeket tartották a legfontosabbaknak. Ezek a következők: bölcsesség, tudás, bátorság, szeretet, jószívűség, igazságosság, mértékletesség, spiritualitás és transzcendencia.

Ezen tulajdonságok tudatában érdemes elgondolkodni azon, hogy melyeknek vagyunk birtokában. Ugyanis ezen jegyeink fejleszthetőek, akármennyire is szeretjük mondogatni, hogy „ilyen vagyok és kész”.

Személyiségünk alapjait kaptuk, de ha nem is könnyű munkával, az erények egy része kifejleszthető magunkban. Ezekkel a tulajdonságokkal azt hiszem, hogy sokkal békésebb és lelkileg nyugodtabb életet élhetünk.

Talán így nagyböjt idején nem is árt, ha tartunk egy kis önvizsgálatot. J

A közös vágy

Yehuda Berg kabbalista gondolkodó néhány mondata villámcsapásként hatott rám. A következőket írta: 

„A vágy az, ami közös bennünk. Vágy a világbékére, vagy háborúra. Vágy egy pizzára, vagy egy salátára. Lényegtelen, milyen mély vagy egyszerű, az emberi vágy egy összekötő kapocs.
Mindenki vágyik a boldogságra: senki sem vágyik a szenvedésre. Viszont sokszor félreértjük valakinek a boldogság keresését ….”

Milyen igaza van, hiszen mindannyian a boldogságot keressük. A különbség „csupán” annyi, hogy más a boldogságról való képzetünk. Ez viszont teljesen normális, hiszen ettől a különbözőségtől vagyunk egyediek.

Nincs tehát jogunk elítélni, illetve rossz szemmel nézni másokat, hiszen Ők ugyanúgy keresik a boldogsághoz vezető utat, mint mi.

Segítsük egymást ezen az úton, mert nincs is annál szebb, mint mikor valakiben meglátjuk a jóakaratot és segítő szándékot. 

Tárd ki szíved annak, amire vágysz!

A napokban arra lettem figyelmes, hogy elképzelem, amint a szívem egy része elkezd kinyílni valami számára; valami olyan számára, amire nagyon vágyok. Furcsa érzés kerített hatalmába. Jóleső melegséget éreztem a szívem táján és kellemes képek árasztották el a képzeletemet. Néhány pillanatra elfelejtettem minden gondom és olyan volt, mintha nem is ezen a Földön élnék.

Később néhányszor eszembe jutott még ez az élmény és úgy gondoltam, hogy megpróbálom előhívni az érzést. Nagy meglepetésemre sikerült és nem is egy alkalommal.

Az eddig tapasztaltak miatt úgy döntöttem, hogy megosztom Veletek is. Képzeljétek el, amint a szívetekben egy kis ajtó kinyílik egy bizonyos érzésnek, mint például a szeretet, a béke, a szerelem, vagy akár a bőség. Ne akarjatok irányítani semmit az elmétekkel. Én úgy hiszem, hogy minden érzés bennünk lakozik, amire igazán vágyunk. Azt hiszem, ez a napi egy-két alkalom segít ellazulni és befelé fordulni ebben az állandóan rohanó világban. Amennyiben hisztek benne, még a vonzást is beindíthatja. J

Minőségi idő

Néhány évvel ezelőtt rájöttem, hogy szükségem van olyan minőségi időre, amit magammal töltök. Olyan időre, amiben jól érzem magam, amiben megtalálom magam, és ami csak az enyém. Akármennyire lehet társasági egy személy, a magányra mindenkinek szüksége van.

Ezen idő eltöltésének a módja sokféle lehet. Valaki relaxál, valaki meditál, valaki fest, alkot, amíg más az olvasásban vagy épp a jógában találja meg azt az elfoglaltságot, amiben a flow állapotába, vagy legalábbis ahhoz közeli állapotba kerül.

Az a lényeg, hogy mindenkinek jár ez az idő, amiben meghallhatja a belső csendet és közelebb kerül önmagához.  Keressétek meg, hogy számotokra mi a megfelelő forma!