Igaz ugyan, hogy az életben sok területet illethetünk a kényes jelzővel, de a férfi-nő viszonyra pontosan illik ez a szó. Persze nem állandó jelleggel és nem minden kapcsolatra, de hamarosan kifejtem, hogy mire is gondoltam.
Talán a feminizmusnak köszönhető, de a nők az elmúlt évtizedek során egyre határozottabbá váltak. Ezzel nincs is semmilyen probléma, ha nem akarjuk mindenhol a saját akaratunkat érvényesíteni és megmaradunk igazi nőnek. Az IGAZI férfiak ugyanis még mindig IGAZI nőre vágynak. Mi nők, pedig leginkább az olyan igazi férfiakra vágyunk, mint az Elfújta a szél Rhett Butler-je vagy a Casablanca Rick-je, esetleg a Micsoda nő Edward-ja. Ha őket nem is, de igazi férfiakat még mindig találni, de ehhez hagyni kell az igazi női oldalunkat érvényesülni.
Hogy milyen is az? Véleményem szerint mindenképp legyünk egyenrangúak, de ne akarjunk többek lenni. Engedjük, hogy a férfi férfias legyen. Nyissa ki nekünk az ajtót, engedjen előre, fizessen a moziban stb. Nem olyan nagy dolgok ezek, de így ő érezheti, hogy férfi, mi pedig érezhetjük, hogy nők vagyunk.
Nem tudom, hogy beszélhetek-e minden nő nevében, de én biztos, hogy egy határozott és erős férfira vágyom, aki mellett biztonságban érezhetem magam. Az élet más területén én is határozott vagyok, de nőnek lenni jó és egy igazi férfi mellett néha még azt is megengedhetjük magunknak, hogy gyengék legyünk.
Legyünk hát igazi nők, és így várhatunk az igazi férfira, vagy együtt is lehetünk vele!
De milyen is az igazi férfi? És milyen az igazi nő? Talán ez egy köbvetkező bejegyzés témája is lehetne. :)
VálaszTörlésÉlni fogok a téma lehetőségével! :)
VálaszTörlés