A másság egy olyan állapot, amit először az adott személynek
kell elfogadni, aki felfedezte, illetve tudatosult benne, hogy eltér az
átlagtól (ha egyáltalán létezik ilyen). Nagy harc lehet az önelfogadás, amit
csak az ismer, akinek ezt át kell vagy kellett élnie. Nem egy röpke elhatározás,
hanem egy hosszú munka eredménye; és még ez sem garantálja a teljes szabadságot
(a szabadságot mások ítéleteitől).
Egyáltalán nem segít, ha a szűkebb vagy tágabb környezet
megpróbálja lebeszélni a személyt a mássága felvállalásáról. Hallottam már
olyat, hogy a szülők megpróbálták meggyőzni a gyereküket arról, hogy nem is
homoszexuális. Csak azt nem értem, hogy milyen jogon, hiszen a gyermekvállalás
nem arról szól, hogy világra hozok egy gyereket magamnak, akit olyanra
formálok, amilyenre én akarom, vagy amit én nem tudtam megvalósítani. Az egyik
legnagyobb emberi hibának tartom ezt a viselkedést. Minden személy egyedi és
nem lehet másnak beleszólnia az életébe, akármilyen közeli hozzátartozóról van
szó.
Ezzel csak nehezedik a helyzet, hisz a másságával küzdő
(többnyire) fiatal azt látja, hogy még a családja sem támogatja. Ez óriási
mértékű elfojtásokat eredményez, amiből biztos, hogy nem tud kifejlődni
egészséges öntudat. Ahhoz, hogy egy boldogabb világot hozzunk létre (mivel ezt
csak magunktól várhatjuk) meg kell látnunk a sokszínűség varázsát. Hiszen
annyira unalmas lenne, ha mindannyian ugyanolyan tulajdonságokkal
rendelkeznénk. Így bárkivel találkozunk, próbáljuk meg megkeresni benne az
egyediséget, amitől ő nagyszerű tagja a társadalomnak. Nem baj, ha elsőre nem
találunk ilyet, hiszen biztos ott van a másikban, csak engedni kell felszínre törni.
Úgy gondolom, hogy mindannyian ’mások’ vagyunk, csak nem mindenkinél nyilvánul
ez meg látható formában.
Ezért arra bátorítok
mindenkit, hogy legyen szó bármilyen másságról, ha ilyennel találkozunk, akkor
adjunk egy mosolyt, egy jó szót, vagy egy bátorító tekintetet. Egy ilyen számunka
kicsi gesztusból elindulhat egy olyan elfogadási folyamat, amivel valakinek az
életet változtathatjuk meg pozitív irányban. Nincs különbség ember és ember
között, mi mindannyian beletartozunk a nagy egészbe, ahol senki se jobb vagy
rosszabb a másiknál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése