Elméletből ötös! Elég ez?

A legutóbbi bejegyzésem (tudom, elég régen volt) a változásokról szólt. Úgy látszik, hogy akkor már éreztem, hogy az életemben elég nagy változások fognak bekövetkezni. Mint majdnem mindenről az életben; erről is sokkal könnyebb beszélni, mint átélni azt.

Vannak változások, melyek megváltoztatják az egész életünket. Direkt nem éltem a ’jó’ és ’rossz’ jelzőkkel, mert teljesen fölösleges felcímkézni bizonyos helyzeteket. Hisz a végkifejlet függ a hozzáállásunktól és az idő gyógyító munkájától is.

Viszont az életemben végbemenő változások (én hiszek benne, hogy pozitívak) rádöbbentettek valamire. Manapság olyan sok bölcsességet posztolunk a közösségi oldalakra, amelyek valóban örökérvényűek, de, ha nem élünk velük, akkor csupán üres gondolatok maradnak. Nem elég csak elolvasni és másoknak továbbadni. Inkább építsük be a saját életünkbe őket. Az, hogy pár percig motiváltak leszünk nem elég. Hisz ennyi idő után egy újabb bölcsességbe ütközünk. Próbáljunk életerőt meríteni ezekből a gondolatokból, hogy legyen miből merítenünk a későbbiekben. A felszínesség az élet egyik területén sem kifizetődő.

Nyílván nem tudunk mindent felhasználni, de határozzuk el magunkat, hogy naponta legalább egy ilyen üzenetet beépítünk a saját életünkbe, és ezáltal teszünk egy lépést személyiségünk fejlődése irányában.

Álljon itt Louise L. Hay gondolata, amit, ha használunk, akkor egy kiegyensúlyozott, boldog életet élhetünk.

„Száz százalékban felelősek vagyunk minden tapasztalatunkért, és minden egyes gondolatunkkal a jövőt alakítjuk.”