Néhány napja az ablakon kitekintve elgondolkodtam. Az
időjárás változásait viszonylag könnyen elfogadjuk, sőt, van, amikor
ösztönzőleg hat ránk a felfrissülés vagy a melegedés. Még, ha kevésbé pozitív
is a változás, akkor is tudjuk, hogy ez a rendje, és az elfogadás állapotába
kerülünk. Rögtön felvetődött bennem a kérdés, hogy az élet változásainak miért
ellenállunk? Miért van az, hogy a változás közeledtével egyre feszültebbek
leszünk, és szinte bele akarunk ragadni a megszokottba, még akkor is, ha az
számunkra már régen kedvezőtlen? Jobb a biztos rossz, mint a bizonytalan jó?
Érdemes elgondolkodni rajta, de a válasz számomra egyértelmű.
Természetes valamennyi félelem az újtól, bár én ezt nem is
annak nevezném, hanem inkább az ismeretlentől való távolságtartásnak. Amikor
valami új kerül az életedbe, biztosan megfigyelted már, hogy előbb távolról figyeled,
majd fokozatosan beengeded az életedbe. Mindig fordulj kíváncsi izgatottsággal
az új felé. Ha ezt teszed, akkor úgy fogja megmutatni magát neked, amilyen
valójában. Ha félelemmel tekintesz rá, akkor viszont a negatív oldalát fogod
látni. Mindig a te döntésed, a te nézőpontod az, ami meghatározza, hogy egy új
helyzet milyen energiákkal mutatkozik meg. Sőt, én abban hiszek, hogy minden
helyzet semleges, és csak a te érzéseid vetítődnek ki rá. Ezt saját
tapasztalatból is meg tudom erősíteni. Gondolkodj el, és vizsgáld meg életed
különböző területeit. Milyenek voltak attól függően, hogy mit vetítettél ki
rájuk. Mivel így bizonyítékot nyert a „hasonló hasonlót vonz” törvénye az
életedben, sokkal könnyebb lesz befogadni a hozzád érkező változásokat.
Ha
valamivel kapcsolatban a jót várod el, azt is fogod megkapni. Az új évszakba a
legnagyobb jó elvárásával lépj át.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése