A minap egy barátommal beszélgetve arra a következtetésre jutottunk, hogy mindketten képesek vagyunk egy szituációban egyszerre elégedettek és elégedetlenek lenni. Kívülállóként úgy tűnhet, hogy ezek az ellentétes érzések nem létezhetnek egyszerre.
Valószínűleg személyiség kérdése, ahogyan az is, hogy hogyan kezeljük az egymással szemben álló erőket. Tapasztalatból mondom, hogy nem egyszerű. Döntéshelyzetekben pedig kimondottan erőt próbáló feladat, hogy melyik oldalnak engedjünk. Hosszú latolgatás szükséges, de úgy gondolom, hogy érdemes pontot tenni ezeknek a szituációknak a végére, mert a hosszabb érzelmi kettősség biztos, hogy nem hozza el a lelki béke állapotát.
Igazából nem tudok és nem is akarok tanácsot adni, csak azt szeretném, hogy mindenki tudja, nincs egyedül a kettősség érzetével; és higgyétek el, hogy biztos ebből is lehet tanulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése