Néhány hete kaptam egy Popper Péter előadását tartalmazó linket. Néhány napig várakozólistára tettem, de egy kis unszolásra végignéztem. Egyedül az előadás hossza miatt tologattam, de érdemes volt megnézni.
A fenti mondat is onnan származik. Ugyanis, Popper Péter szerint mindaddig, amíg hajszoljuk a boldogságot, nem is érhetjük el (az már egy egész más téma, hogy az író, pszichológus szerint boldogság hosszabb távon nem is létezik).
Nagyon nagy hatással volt rám ez az egyetlen mondat, ugyanis tapasztalattal rendelkezem ezen a téren. Volt időszak, amikor csak arra tudtam gondolni, hogy boldog akarok lenni. Természetesen egy idő után (mikor csak nem jött a nagy boldogság) a stressz érkezett boldogság helyett, valamint a lehangoltság.
Ilyenkor a legjobbkor jönnek bizonyos elfoglaltságok, amelyek elveszik az időt a „kétségbeesett boldogságkereséstől”. Ilyenkor sokkal lazábban viselkedünk és a boldog pillanatok is könnyebben beköszöntenek, illetve könnyebben észleljük őket.
Próbáljunk tehát úgy élni, mintha az élet valóban egy játék lenne és játsszunk gyereklélekkel! J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése